- egy tanulmányút tapasztalatai -
A Csíki Székely Múzeum egyik munkatársa, Túros Eszter muzeológus, izlandi tanulmányúton vett részt március 9-16 között. A RO-CULTURA program keretében, „Storytelling in Museums” kétoldalú kezdeményezésben megvalósult utazás során lehetőség nyílt közel kerülni nemcsak az izlandi kultúra és természet csodálatos világához, illetve megismerkedni a történetmesélés sajátos kultúrájával, valamint az izlandi múzeumi gyakorlatokkal. A 11 résztvevő muzeológus, szakmai vezetés mellett számos múzeumot, kulturális intézményt látogathatott meg az egy hét alatt Izland dél-nyugati területén.
A nagy kaland Reykjavikban, az Árni Magnússon Izlandi Tanulmányok Intézetének megtekintésével kezdődött március 10-én. A kutatóközpontban közel 2000 kéziratot őriznek, köztük a híres Edda Codex Regius és a Codex Flateyensis szövegeivel.
Ingibjörg Thorisdottir kommunikációs igazgató ismertette a gyűjteményről, illetve bemutatta a hamarosan megnyíló, „World in Words” című kiállítást is, beavatva a kiállítást előkészítő több éves munka részleteibe is.
Ezután az Izlandi Nemzeti Múzeum következett, ahol a múzeum működéséről, oktatási programjairól, illetve látogatottsásáról esett szó, majd Johanna Bergmann múzeumpedagógus a múzeum állandó kiállításain vezette végig a társaságot. A kiállítások mellett beszélt az intézmény múzeumpedagógiai gyakorlatáról is.
Délután az Izlandi Nemzeti Művészeti Galéria egyik épületében folytatódott a program, ahol a kortárs művészeti gyűjteményből válogató kiállítás megtekintése mellett az intézmény múzeumpedagógusa az általuk kidolgozott vizuális műveltséget célzó nevelési programot ismertette nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is.
Az első nap az Izlandtól délre fekvő a Westman szigeteken ért véget, ahová már sötétedés után komppal érkezett a társaság.
A Westman-szigeteken elsőként a helyi kultúrház meglátogatása szerepelt a programban. Ebben az intézményben található a Néprajzi Múzeum, illetve a helyi könyvtár is, melyeket külön-külön volt alkalom megtekinteni. Helga Hallbergsdóttir helytörténész a sziget történetének sötét korszakát ismertette, az 1627. évi török kalózjárás eseményeit, majd Kári Bjarnason, a Művelődési Ház igazgatója több évtizedes kutatásáról tartott előadást az első izlandi mormon misszionáriusokról és az őket követő szigetlakókról.
Ezután a helytörténeti és képzőművészeti kiállítást lehetett megtekinteni, illetve az éppen alakuló régi könyvgyűjteményt, valamint a könyvtár intézményét, ahol az olvasásra nevelés helyi gyakorlatairól mesélt az intézmény igazgatója.
Az Eldheimar Múzeum következett. A 2014-ban magán kezdeményezésre létrejött múzeumot a Heimaey-szigeten található Eldfell vulkán 1973-as kitörésének emlékére hozták létre. Kiállításaik egyszerre vizsgálják személyes, történelmi, tudományos és művészi perspektívákból a Westman szigetek történetében meghatározó vulkánkitöréseket, a technikai megoldások, a látogató mozgásának megfelelően működő audio-guide segítségével egy rendkívül komplex látogatói élményt teremtve.
A Skansinn erődnél, folytatódott a program, amelyet 1586-ban építettek a dán kereskedelmi érdekek védelmére. Itt volt látható a sziget első templomának másolata is, amelyet a norvég kormány adományozott 2000-ben Izland keresztény hitre térésének 1000. évfordulójára. Látható volt Izland első szülészháza is, mely jelenleg egy orvosi kiállításnak ad otthont.
A nap a városháza tanácstermében zárult, ahol Íris Róbertdóttir polgármester mesélt egykor szülészetnek épített városháza rehabilitációs munkálatairól, a helyi közösségről, önkormányzati munkájáról.
--------------------------------------------------------
A harmadik nap egy kora reggeli kompozással kezdődött, vissza Izlandra, ahol, a nap jelentős részét a természet csodálatával töltöttük, olyan vízesések látványával, mint a Gljúfrabúi, Seljalandsfoss, illetve a Skogafoss vízesések. Ezután a Hvolsvöllur-ban található, magánfinanszírozású, nyereségorientált Lava Centerbe látogatott a csoport, ahol az igazgató, Bárdur Örn Gunnarsson beszélt az intézmény létrehozásáról, működéséről, jövőbeli terveikről. Ezután tárlatvezetés következett a láva-kiállításon, amely nemcsak tartalmával, hanem a kreatív, interaktív, innovatív megoldásaival is lenyűgözte a látogatókat.
Skálholt történelmi emlékhely meglátogatása következett, amely Izland egykor fővárosa volt, valamint izlandi kereszténység szülőhelye, majd a Thingvellkir Nemzeti Parkba a világ első parlamentjének (930) helyszíne, az amerikai és eurázsiai tektonikus lemez találkozási pontja.
Reykholt középkori emlékeinek meglátogatásával indult a negyedik nap. Itt élt és alkotott Snorri Sturluson, a híres Edda-versek szerzője, akinek természetes termál-víz táplálta fürdőmedencéje ma is látható.
Ezután egy forró vizű forrásban gyönyörködhettünk, mely festői látványt kínált.
Stykkisholmur következett, ahol egy helyi néprajzkutató, Anna Melsted tásaságában látogattuk meg a Regionális Múzeumot - a Norvég Házat, valamint a Hraunals farmot, amely az Eyrbyggja helyi saját otthonát. A Norvég Ház helytörténeti kiállítása sajátos módon, a mai fiatalok szemszögéből, jelen és múlt párhuzamba állításával valósult meg, ily módon, a közösségi múlt nemcsak hozzáférhetőbbé vált a fiatalok számára, hanem a jelen értelmezéséhez is számos kapaszkodót kínált. A kiállítás megtekintése után következett a Hraunals farm meglátogatása, amely egy helyi család közösségformáló tevékenységével ismerkedhettünk meg. Egy olyan kulturális teret, klubot hoztak létre egy történelmi táji környezetben, ahol a helyiek rendszeresen összeülve közösen olvassák és értelmezik a helyi vonatkozású Eyrbyggja saga-t, illetve egy olyan nagyszabású projektet is elindítottak, amelynek során az Eyrbyggja saga történeteiből egy monumentális faliszőnyeget hoznak létre.
Esti programként a társaság bepillanthatott a közösségi élet egyik legfontosabb helyszínét jelentő helyi, melegvizes, szabadtéri uszoda életébe is.
Az utolsó előtti nap ismét természeti látványosságokban bővelkedett. A Trónok harca című sorozatból is ismert, ikonikus Kirkjufell-hegy, illetve a mellette levő vízesés helyszíneit követően Hellisandur halászfaluva látogattuk, a The Feezer nevet viselő összművészeti térbe, amely hostelként is működik, illetve művész-rezidencia programoknak is helyet ad. A település egy street art fesztiválnak is helyet ad, amelynek eredményeként több mint 40 nagyméretű és látványos szabadtéri falfestmény látható.
A természet nagyságát, fenségességét leginkább talán a sötét szikláiról és feltűnő, fekete homokjáról híres Djúpalónssandur-öböl tette érzékelhetővé, melynek élménye örökre velünk marad.
A Snaefellsnes Regionális Park székhelyén a település egyik legjobb történetmesélőjének, a park főigazgatójának, Ragnhildur Sigurdardottirnak az előadását hallhattuk, akik a közösség, a történetmesélés erejére, a helyi kulturális erőforrásokra lapozó regionális projektjeiket ismertette.
Az utolsó napot ismét Reykjavikban töltötte a társaság, ahol Stefan Pallson történész magával ragadó történetein keresztül ismerkedhettünk a várossal.
Az Izlanddal való ismerkedés nemcsak a természettel, kulturális intézményekkel, emberekkel és történetekkel való találkozásokról szólt, hanem kulináris élményeket is gazdagon kínált.
Túros Eszter
Az utazás a STORYTELLING IN MUSEUMS programon keresztül volt lehetséges, amely egy bilaterális kezdeményezés a romániai Kulturális Minisztérium Projektmenedzsment Egységének megvalósításában, a RO-CULTURA program operátoraként, az EGT Alapok 2014–2021 támogatásával finanszírozott Nemzeti Bilaterális Alapon keresztül. Utóbbit az Európai Beruházások és Projektek Minisztériumának Nemzeti Kapcsolattartó Pontja kezeli.
