A Múzeum

A Múzeum története

1876. január 9.

A csíki múzeumügy szándékáról és előzményeiről írott források tanúskodnak. Korábbi igényt kielégítve, 1876. január 9-én, Tivai Nagy Imre elnökletével megalakult a Csíki Székely Múzeum Egyesület, de intézményalapításra nem került sor.  

1898

Egy névtelen szerző a Csíki Lapok 1898. évi 44. számában újra felvetette a megyei-múzeum szükségességét. Panaszolta, hogy "a megyei múzeumért eddig a kisujját sem mozdította senki, pedig kevés költséggel létre lehetne hozni azt".


Archívum

1902

1902-ben a Csíki Lapok négy számában is írt Herrmann Antal néprajztudós, egyetemi tanár a csíki múzeum létrehozásának fontosságáról, ám konkrét lépések nem történtek az ügyben.


Archívum

1912

Dr. Sütő-Nagy Jenő csíkszentmártoni közjegyző és műgyűjtő, később a Székely Nemzeti Múzeum igazgató-választmányának alelnöke, 1912-ben a Csíki Lapok karácsonyi számában közölt egy kéthasábos cikket Csíkvármegye múzeuma címmel. A cikkben ő is arról értekezett, hogy minél hamarabb létre kellene hozni Csíkvármegye múzeumát, mert gyűjtendő anyag nagy mennyiségben van Csíkban („önkéntelenül kínálkozik”), és habár omne inicium difficile est, nem kell visszarettenni az alapítástól. Nagy Jenő a múzeumot Csíkvármegye megépítendő Kultúrpalotájába kívánta volna elhelyezni. Érdekes, hogy ugyanebben a lapszámban Ujfalusi Jenő, a város akkori polgármestere azt írta, hogy a múzeumot a kaszárnyában (a Mikó-várban) lehetne elhelyezni megfelelő átalakítással. Ebben az évben (1912) határozat született a Kultúrpalota megépítésére, de 1913-ban egy miniszteri rendelet nem hagyta jóvá az intézmény létrehozását. A múzeum ügye tehát határozatlan időre felfüggesztődött, és ráadásul közbeszólt az első világháború, majd az impériumváltás is.

1925

1925-ben a csíkszeredai törvényszék másodszorra is bejegyezte a Csíki Múzeum és Kultúregyletet. Az egylet bejegyzése, vagyis az 1876-os egyesületalapítás megújítása, a húszas években elkezdődött székelyföldi mozgalmak része volt.

(Domokos Pál-Péter, Nagy Imre, Vámszer Géza)

1930

Domokos Pál Péter tanár, Nagy Imre zsögödi festőművész és Vámszer Géza tanár gyakorlati irányításával, Gál Ferenc tanító és mások segédletével végre elkészült a hasonló nevet viselő egyesület által alapított Csíki Székely Múzeum első kiállítása Csíksomlyón. Tulajdonképpen a több mint 140 egyház- és képzőművészeti, valamint néprajzi tárgy kiállítása révén született meg az intézmény. Venczel József mutatott rá arra, hogy a csíksomlyói egyház- és székely népművészeti kiállítással nagy székely tervek nyernek pilléreket, köztük a Csíki Székely Múzeum is. Fokozatosan megindult a múzeumi tárgyak gyűjtése a Csíki Székely Múzeum javára. Törzslap beosztású első leltárkönyvébe, mely a csíkszeredai Vákár-nyomdában készült, 310 tételt jegyeztek be.

A múzeumalapítás kapcsán Domokos Pál Péter a következőt nyilatkozta: "mindent, ami jellemző volt Csíkra, azokat megmutattam." Vámszer Géza a következőképpen emlékezik: "E kiállításnak sajátos vonása volt, hogy a holt tárgyak mellett több esetben, egy-egy hozzáértő ember bemutatta a készülő munka menetét is".

1937-ben a Csíki Lapok még említi a székely múzeum gyűjteményét, mely akkor Somlyón volt, a későbbiekben a római-katolikus (ma Márton Áron) gimnázium különböző termeiben, és a padláson hányódott a gyűjtemény, a múzeumi tevékenység szünetelt.

1946

1946-ban állott Kovács Dénes festőművész-rajztanár a "múzsák önkéntes szolgálatába", és hozzákezdett a kallódó alapgyűjtemény újraleltározásához, az intézmény újraalapításához, majd hivatalos bejegyzéséhez.

A Csíkszeredai Múzeumot, mint önálló intézményt 1950-ben hozták létre, örökölte a Csíki Székely Múzeum harmincas évekből meglévő anyagát és a katolikus gimnázium muzeális jellegű gyűjteményét.  

Az első évek fő feladata Kovács Dénes igazgató számára egy megfelelő székhely szerzése volt. 1954-ben Rajoni Múzeum lett, ekkor 17 helyiséget és 954 muzeális tárgyat tudhatott magáénak a Dávid-féle házban (ma Gál Sándor utca 5). Később a szomszédságában levő Zakariás-fél házba költözött (ma Gál Sándor utca 8). A gyűjtemény erőteljesen gyarapodott, az ötvenes évek második felében múzeumi évkönyveket is sikerült kiadni, miközben felső utasításra fel kellett vállalni az ideológiai szócső áldatlan szerepét is: "Harc a mezőgazdaság kollektivizálásáért, küzdelem a békéért".

1961

A korábban államosított ferences könyvtárat 1961-ben átadták a múzeumnak, így a múzeum egy felbecsülhetetlen értékű szellemi termék birtokába jutott.

1970

1970-ben, miután a Hadügyminisztérium Hadkiegészítő Központja kiköltözött a Mikó-várból, kisebb léptékű felújítási munkálatok közepette, a Múzeum átköltözött új otthonába. Ekkor még több intézménynek voltak kisebb-nagyobb felületei az épületegyüttesben, melyeknek egy része az 1971–1974 között zajló nagyobb léptékű épületfelújítási munkálatok során távozott, illetve fokozatosan kulturális jellegű tevékenységekhez köthető intézményekre cserélődött. Ezen nagyszabású javítási munkálatok során az épület jelentős szerkezeti és arculati átalakuláson esett át, hiszen többek között elbontották az oldalsó és hátsó szárnyakhoz kívülről utólag csatolt épülettömböket, részleges bontással átalakították az udvari erkélyeket, vasbeton szerkezetű lépcsőket építettek több ponton, rendezték az udvart.

1963-1981

János Pál igazgatósága alatt (1963-1981) a költözés és javító-restauráló munkálatokon kívül jelentősen gyarapodott a beleltározott értékek, valamint a muzeográfusok száma, számtalan kiállítás, rendezvény helyszíne volt a Múzeum, illetve nem utolsó sorban sikerült létrehozni a Nagy Imre Galériát (1972-73).

1985

1985. április 11-én került sor a csíksomlyói ferences zárdában előkerült régikönyv-lelet feltárására. 123 tételt kitevő könyvleletre bukkantak, melyet a bukaresti Nemzeti Könyvtárba szállítottak.

1985 októberétől, Hargita Megyei Néptanács határozata értelmében a csíkszeredai, a gyergyószentmiklósi, a székelykeresztúri és a székelyudvarhelyi múzeum, valamint a gyergyószárhegyi gyűjtemény egyetlen szervezeti egységbe tagolódott be. Az így létrejött Hargita Megyei Múzeumi Komplexumban a korábbi városi rangú intézmények szekciókká váltak, az igazgatók felelősökké. A központosítást, a takarékossági szempont mellett a kommunista kultúrpolitika hatékonyabb megvalósítása, az erőteljesebb ellenőrzés lehetősége motiválta.

A pártállam központi és helyi szervei folyamatosan erőltették a történelmi alapkiállítást, de a román nacionalizmus "fejlődésével" 1985-ig a múzeum nem tudott és nem is akart lépést tartani.

1990

1990 elején a munkaközösség Szabó Andrást választotta meg igazgatónak. A megváltozott feltételek mellett a múzeum új vezetősége mind a kutatómunka, mind pedig a közművelődés szervezése tekintetében teljes szabadságot biztosított a munkatársak számára. Az első szabadon megválasztott igazgató nagy érdeme, hogy jelentős mértékben hozzájárult a "megyei múzeumi komplexum" megszüntetéséhez, így az intézmény "Csíki Székely Múzeum" néven, önálló jogi személyiséget kapott, és - a másik három kis múzeumhoz hasonlóan - a helyi önkormányzat kezelésébe került. Bel- és külföldi szakmai kapcsolatok épültek ki, lendületett kapott a kutatók önálló tudományos tevékenysége, és mind a mai napig számos kiadvány, rendezvény, kiállítás kötődik a Csíki Székely Múzeum nevéhez.

1990. nyarán bontották le a Mikó vár előtti hosszú épületet, melyről Tivai Nagy Imre az Emlékezés régi csíkiakról című könyvében így ír: „A 90-es években épült az óráskapu vonalában a vár elejébe tolt hosszú épület, mely az ódon várkastély kilátását elzárta s a tér eredeti karakterét megsemmisítette. Aki azt oda tette, az orsz. műemlék bizottságtól és Csíkszereda intelligenciájától is olvasatlan 25-öt érdemelt volna ki

1992

1992-ben hazakerült az 1985-ben megtalált és (nemcsak) restaurálásra Bukarestbe elvitt csíksomlyói ferences könyvlelet.

2003-ig a műkincshivatali tevékenység majdnem egészében behálózta a múzeumot.

2003

2003-tól, Gyarmati Zsolt igazgatóságának ideje alatt napvilágot lát a Csíki Székely Múzeum Évkönyve (2004), megújul a zsögödi Nagy Imre Galéria (2006), korszerűsödnek a raktárak (2010-től), sor kerül a Mikó-vár teljes felújítására (2011-13), évente több rendezvény keretén belül várják a látogatókat (Múzeumi Esték, Múzeumok Éjszakája, gyerektáborok, filmvetítések stb.), illetve nem utolsó sorban több új, állandó- (pl. A Mikó-vár története 2012-től, Csíki idők járása 2014-től, Útkereszteződésben 2018-tól, stb.) és számtalan kisebb-nagyobb időszakos kiállítás (Munkácsy, Tatárjárás, Csontváry stb.) szolgálja a nagyközönséget.