Szabó Réka és Fülöp József képzőművészeknek nyílik kiállítása a fenti címmel 2015. szeptember 10-én, csütörtökön 18 órától a Csíki Székely Múzeum Kossuth utcai galériájában. A tárlatot Túros Eszter művészettörténész nyitja meg.
A gyergyószárhegyi származású Szabó Rékát talán kevesebben ismerik, hiszen nemrég, 2013-ban fejezte be mesteri tanulmányait Nagyváradon, önálló kiállítással még nem szerepelt errefelé, egy-egy munkájával viszont már találkozhattunk kiállításokon. Ezúttal rálátást kaphatunk Szabó Réka alkotói tevékenységére. Megmutatja nekünk is mesteris diplomamunkáját, egy gyönyörűen kivitelezett művészkönyvet, Madách Imre művéből, Az ember tragédiájából. Emellett printek szerepelnek a kiállításon, többnyire a Réka által látogatott művésztáborokban készült installációk dokumentumai. A nagyon igényesen kivitelezett művészkönyv Az ember tragédiájának képi, tárgyi megnyilvánulása, melyet szemlélve, az irodalmi mű felidézésével, ugyanakkor a nagyon érzékeny képi, grafikai történések által vezetve válunk szereplőivé, történetformáló figuráivá a nagy emberi kalandnak.
Szabó Réka helyspecifikus alkotásait fotókon csodálhatjuk meg. Ezeknek a munkáknak nemcsak tárgya, hanem szerves része is a természet. A természetről való gondolkodás a természetben, a természet által történik, időnként drámai hatásokat eredményezve, máskor nagyon érzékeny árnyalatokat, hangokat pendítve.
Fülöp József munkáit már jónéhány kiállítás alkalmával szemügyre vehettük, a csíkszeredai alkotó viszont nagyon odafigyel arra, hogy mindig új alkotásokkal jelentkezzen, ahogy ezúttal is a legfrissebb képeit mutatja meg nekünk. Láthattunk már tőle erőteljes színvilágú, laza konstrukciókba szerveződő festményeket, fura, űrlényeket vagy robotszerű lényeket idéző alakokkal, láthattuk a szürke árnyalatok játékán alapuló, az előbbieknél nem kevésbé bizarr, gyakran feliratokkal erőssített vagy ellenpontozott alkotásokat, vagy láthattunk különböző katalógusok, újságok szöveges felületeit grafikai háttérként működtető, fájdalmasan groteszk alakokat felvonultató önreflexióit, "helyzetjelentéseit". Ezúttal a háttér beszürkül, a szövegek, szavak, szótöredékek helyét egy semleges grafit háttér veszi át, de a figurákat mintha már ismernénk. Fülöp József legújabb alkotásaihoz közvetlen környezetéből meríti az ihletet, egy-egy gesztusból, elkapott pillanatból. Első ránézésre azt hihetnénk, hogy fantázia alakokat látunk, képzeletbeli portrékat, tusrajzokat, emberszabású, mégsem igazán emberi alakokat. Pedig nagyon is valóságosak.
Túros Eszter
