Túl kevesen ismerik, pedig Csík egyik legszebb és legizgalmasabb kirándulóhelye a csíkszenttamási Csonkatorony. Az országútról és vonatból is jól látható torony a szenttamásiak középkori plébániatemplomából megmaradt egyedüli építészeti elem. Az Árpád-korban épített és a késő gótika idején megnagyobbított régi egyházat ugyanis a mostani, a falu központjában álló templom építésekor lebontották, köveit lehordták. Ekkor hozták le az új templomba a középkori harangot, a somlyói Máriánál jóval régebbi Madonna-szobrot, az 1495-ben öntött harangot és a késő gótikus, kőből faragott szentségtartófülkét is, amely a szomszédos karcfalvi szentségtartófülkének az édestestvére. A két templomot szinte bizonyosan ugyanaz az építőműhely építette, hiszen a Csonkatorony ásatása során feltárt boltozati borda profilja milliméterre azonos a csíkkarcfalvi templom ma is álló gótikus boltozatának bordáival.
A régészeti ásatás során 2002–2003 nyarán végzett csíkszenttamási régészeti feltárások során nem csak a gótikus sokszögzáródású szentély támpilléres falai és oltárasztala kerültek elő, hanem a korábbi félköríves szentély is, amely akkor az első jól dokumentált Árpád-kori templommaradvány volt Csíkban.
Ennek a templomnak a belső falaira nagyméretű, igényes falképeket festettek a 15. század első felében. A többalakos, szenteket, királyokat és feliratokat is tartalmazó freskók a templom lebontásakor természetesen elpusztultak. Az aprólékos régészeti ásatás során az omladékrétegből kigyűjtögetett körömnyi freskótöredékekből Kiss Lóránd marosvásárhelyi falképrestaurátor rekonstruált értelmezhető részleteket. Ezek alapján biztosak lehetünk abban, hogy a falképeket ugyanaz a festő vagy műhely készítette, amely az felsőboldogfalvi és a székelyderzsi templomok falképeit is festette.
Az itt látható freskótöredékek tehát egy már évszázadok óta nem álló templom falairól származnak, egyszerre tanúskodva az idők változásairól, a középkori egyházi művészet kapcsolatairól és a régészet múltidéző varázsáról.
A 2002-es régészeti ásatásról itt, a 2003-asról itt lehet olvasni, Csíkszenttamás (és egész Csík) középkoráról meg: A havasok keblén rejtező Csík című monográfiában (Botár István).