A tojás több ezer éve fontos szimbóluma a termékenységnek, az új életnek. Sok mitológiában a világteremtést jelenítik meg a tojás által. 

A húsvéti – festett, írott – tojás a kereszténységben a feltámadás szimbóluma. Ahogy a tojásból kikel az új élet, úgy támad fel Krisztus is. 

A tojás piros színe egyaránt utalhat a kiontott vérre és az életre. 

Leginkább Európa keleti felén díszítették, írták a tojásokat. A magyar népi kultúrában a leggazdagabb motívumkincs a Gyimesekben található: közel 1000 mintát ismernek. A tojásminták olyan elnevezéseket viselnek, mint: csillag, fehér kabala, ördögtérgye, kupa, Jézus szíve, szent sír, korona, töltött rózsa, kakastaréj, tekerőlevél, cserelapi, veszett utas, kankós, ráklábas, kantáros stb. A húsvéti tojás sokáig szerelmi ajándék is volt.

Négy gyimesi írott tojást választottunk ki az áprilisi hónap tárgyának, ezeket Demeter Vilmosné csíkszeredai lakos adományozta a Csíki Székely Múzeumnak 2002-ben. A 305-ös számú tojás kankós töltött rózsás díszítésű (a rózsa Szűz Mária szimbóluma). A 317-es tojás mintája ugyancsak töltött rózsa, duplán nyolc szirmú. A 351-es tojáson kankós cserelapis minta szerepel. A negyedik, a 363-as leltári számú tojásra tekerőleveles mintát írtak.

Az írott tojások megtekinthetők a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.