Ablonczy Balázs történész előadása

2012. május 30., szerda 18 óra /  Városháza gyűlésterme

A Csíki Székely Múzeum meghívására Ablonczy Balázs történész, a budapesti ELTE oktatója, a Párizsi Magyar Intézet igazgatója tart előadást május 30-án, szerdán 18 órától a  Városháza gyűléstermében. A rendezvény házigazdája Gyarmati Zsolt történész, múzeumigazgató.

A Magyarországhoz 1940. augusztus 30-án a második bécsi döntéssel visszacsatolt Észak-Erdély a magyar fennhatóság ötven hónapja alatt egy nagyszabású kísérlet színtere volt: a budapesti kormányzat a kor mércéjével mérve is jelentős összegeket fordított arra, hogy a területet modernizálja és bekapcsolja a magyar állam rendes vérkeringésébe. Utak, vasutak, hidak épültek, egyetemet állítottak fel Kolozsváron, fejlesztették a turizmust, a mezőgazdaságot és az ipart, megpróbálták villamosítani Székelyföldet. A nagy kísérlet másik célja az volt, hogy újból egységes magyar nemzeti térré tegye Erdélyt, ahol a magyar kultúra és nyelv hegemón szerephez jut. Bár e törekvések kudarcot vallottak, hagyatékuk ma is jelentős az erdélyi magyar gondolkodásban.

Mi ez a hagyaték, hogyan nézett ki e négy év politikája, milyen lépések történtek? Ezekre a kérdésekre keresi a választ előadásában Ablonczy Balázs történész, akinek 2011-ben jelent meg könyve a kérdésről.