Kiállítások

Indulj el egy úton… Kallós Zoltán

Mit jelent egy ember életében, ha Válaszútra születik? Válaszútra, Erdélybe, Kolozsvár mellett egy kis faluba, ahol a levegővel szippantja magával az ember az anyanyelve, zenéje, tánca szeretetét, népe melletti kitartását. Válaszútra átvitt értelemben, amikor a magyar népi kultúra megőrzése melletti kiállás a kérdés.


“Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk, mert ez a kultúra tartott meg minket.”

Kallós Zoltán


Ki is Kallós Zoltán? Gyűjtő, kutató, szervező, múzeumalapító, a szó legnemesebb értelmében: tanító? A hagyományos kultúrában élők és az azt feltárni, megőrizni, közreadni és újra megélni akarók közötti kapcsolat megteremtője és katalizátora? Út és híd a forráshoz, találkozási és kiindulási pont a folytatáshoz, a hagyomány szerves továbbéléséhez?

Mit jelentett és mit jelent ma a hazai és határon túli magyarság számára Kallós Zoltán személye, hatása, életműve?

Kallós Zoltán és munkatársai a válaszúti múzeummal és a nevét viselő alapítvány tevékenységével ma milyen szerepet töltenek be Erdély, a moldvai magyarság, és különösen a mezőségi szórvány magyarság kulturális értékeinek, identitásának megőrzésében, a vidék megtartó képességének és magyar identitásának erősítésében?


Kiállításunkkal Kallós Zoltán életművének különféle rétegeit, időszakait, helyszíneit, sajátosságait állítjuk a középpontba. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet Kallós Zoltánnak a magyar és a külhoni magyarság kulturális életére gyakorolt hatására. A látogatók elé kívánjuk tárni, hogy Kallós Zoltán milyen szerepet játszott a Magyarországról Erdélybe érkező kutatók, különösen Martin György és az erdélyi népzenét és néptáncot feltárók munkásságának inspirálásában és kiteljesedésében. Közismertté akarjuk tenni azt is, hogy mi volt a szerepe a táncházmozgalom megszületésében és széles körű elterjedésében.

A kiállítás célja bemutatni Kallós Zoltánt, az EMBER-t és az őt körülvevő mikrokozmoszt, Kallóst, aki jó pásztor módjára egyedülálló értékeket teremtett és alkot ma is. Ezen túl, a kiállítással meg kívánjuk jeleníteni Kallós Zoltán egykori és mai “útitársainak” szerepét, jelentőségét, a Válaszúti Szórvány Kollégium és a Kallós Zoltán Alapítvány működésén keresztül kifejtett hatását.

Kallós Zoltánban Bartók és Kodály mellett a 20. század egyik legnagyobb magyar folklórgyűjtőjét tisztelhetjük, akinek életét és szemléletét alapvetően meghatározta Martin Györgyhöz fűződő barátsága – írta Pozsony Ferenc róla a 80. születésnapja alkalmából készült kötetben. Kallós Zoltánnak meghatározó szerepe volt mind a magyarországi, mind a romániai magyar táncház mozgalom megszületésében és kibontakozásában, mai eredményeiben és megújulásában. Személyes kapcsolatrendszerén keresztül önzetlenül segített hozzá a népzene, néptánc, népköltészet iránt érdeklődő teljes generációkat a Mezőség, Gyimes, Kalotaszeg és Moldva népéletének megismeréséhez és megéléséhez.

A kiállításon felidézett helyszínekkel az 1930-as évektől napjainkig tartó időutazáson vesz részt a látogató, a visszaemlékezések révén mintegy belehelyezkedik a fiatal, majd a középkorú Kallós Zoltán életszituációiba, és bepillantást nyer mai életébe, küldetésébe.

Az időutazás során több időmetszetben kívánjuk megjeleníteni Mezőség, Gyimes, Moldva és Kalotaszeg 1950-60-70-es évekbeli életvilágát: miként éltek – egymás kultúráját megbecsülve – ebben az időszakban, amikor Kallós Zoltán és “útitársai” ezeken az erdélyi és magyarországi vidékeken jártak.

A kiállításon felvillantjuk az 1950-60-70-es és 80-as évek, valamint napjaink néprajzi, népzenei és néptánc gyűjtésének erdélyi és magyarországi módszereit, eszközeit, technikáját. Sajátos eszközeinkkel szeretnénk arról is szólni, hogy mindez egy olyan időszakban történt, amikor leginkább titokban, majd csak a hatalom által tűrve vagy tiltottan, de legkevésbé támogatottan folyt Magyarországon is a gyorsan változó hagyományos kultúra kutatása.

A kiállítás középpontba helyezi azt a tényt, hogy mekkora a jelentősége Kallós Zoltán saját, főként népzenei témájú gyűjtésének, a mintegy 14.000, a budapesti Zenetudományi Intézetben őrzött, és ma már az interneten is jórészt hozzáférhető dallamoknak. A bemutatott anyaggal rávilágítunk arra, hogy a Kallós Zoltán által gyűjtött néprajzi adatok, a közgyűjteményekbe juttatott néprajzi tárgyak és dokumentumok miként alakították a magyar néprajztudomány és néprajzi muzeológia Erdélyre és Moldvára vonatkozó tudását.

A kiállítást a Szabadtéri Néprajzi Múzeum rendezte, a válaszúti Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjteménnyel és a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel együttműködve. A tárlathoz kölcsönzéssel járultak hozzá a budapesti Néprajzi Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a budapesti Hagyományok Háza, a budapesti MTA BTK Zenetudományi Intézet, a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság, a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeum és magánszemélyek.


Dr. Bereczki Ibolya

Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Szentendre

Időpont

2017-10-07

2017-12-10

Helyszín

Mikó-vár

Témakör

Néprajz