A csíksomlyói ferences kolostor könyvtárának egyik kötetében (Aurelius Augustinus: Epitome omnium operum. IV. Köln, 1539), Muckenhaupt Erzsébet, nyugalmazott muzeológus kollegánk a következő bejegyzést találta: „Az zereda uarat kezdek epetteni 1623, 23 di(e) apprilis”. Ezen bejegyzés alapján a Mikó-vár építésének kezdetét 1623 április 23-ra tehetjük. így a Mikó-vár építésének 400-éves évfordulójára intézményünk számos rendezvénnyel jelentkezik az év folyamán. A Mikóvár 400 programsorozat úgymond nyitóakkordjaként az áprilisi hónap tárgyát is ennek függvényében választottuk ki. Az április hónap tárgya a Mikó-vár és az körül végzett régészeti ásatások során előkerült angyalfejet ábrázoló 17 század elejére keltezhető kályhacsempe.
Ezen csempének több töredéke került elő a kút 18 századi megszélesítésének betöltéséből, valamint a külső és belső várárok betöltéséből. Előkerültek máztalan, illetve zöld és barna mázas töredékei. A hónap tárgyaként ezen csempelapokból készült kályhák különböző elemeit, valamint mindhárom (barna- és zöldmázas, valamint máztalan) változatát próbáljuk bemutatni. A kályha nem csupán a fűtőberendezés szerepét töltötte be, hanem mintái, díszítései révén a szoba egyik, sokszor presztízs értékű dísze lett.
Finom agyagból és homokkal soványított, valamint egyenletesen kiégett csempe melynek hátlapján a dúcba préselés során szövetlenyomat látható. A mázas példányok ólommázzal készültek. A négyzetes, egyszerű léckeretes rövid befogóval rendelkező csempe előlapjának központjában, négy plasztikus szárny közé rajzolt angyalfej (kerub) látható, fején egy kis koronával, valamint a nyakánál egy sor gyönggyel, körülötte, a sarkak irányába hajló koronás angyalfejek nyitott stilizált szárnyakkal, melyeket finomvonalú kecses indák alkotta növényi fonat köt össze. A csempének két hasonló példánya ismert: egy zöld mázas példány a Nagyszebeni Brukenthal Nemzeti Múzeum gyűjteményéből egy másik barna mázas példány a Bukaresti Nemzeti Román Paraszt Múzeum gyűjteményéből. Mindkét esetben származási helyként Brassó van megjelölve, ezen tény alapján azt tartjuk valószínűnek, hogy a kályhákat a Brassói fazekas céhtől rendelte a várépítő hídvégi Mikó Ferenc.
