A januári hónap tárgyának egy olyan mezőgazdasági eszközt választottunk, amely a 2022-es esztendő őszén került felszínre Csíkszentkirályról, egy különleges temetkezés mellékleteként. A két egymásba fordított gerebent egy rituális temetkezés kísérőjeként helyezték a sírba. A megtalálása során egy oxidált vastömbként emeltük ki a sírgödörből, amelyet a Hargita Megyei Sürgősségi Kórház segítségével röntgenvizsgálatoknak vetettünk alá, majd ennek eredményeit felhasználva Lázár Levente, a Csíki Székely Múzeum restaurátora konzerválta és restaurálta.

A gereben gyapjú és rostfésülésre használt, lapát alakú, nyeles faeszköz, melynek szélesebb részében merőlegesen 1–2 hegyes szegsor van beverve. Egyszerre két azonos gerebennel dolgoznak: az egyiket széken, padon rögzítik, s a fogaiba beakasztott rostot előbb kis csomókban kézzel szaggatják ki, majd a fogak között maradt simább szálakat a kézbe fogott másik gerebennel fésülik simára. A gereben használata a recens magyar kultúrában főleg az erdélyi magyarságnál található meg, de vannak adatok előfordulásáról nyugat felé egészen a Duna vonaláig.

Neve mindenütt gereben. Az ó-európai gyapjú- és lenkultúra rostfésülő eszközének az alapformája az a fából egy síkban kifaragott, hosszabb-rövidebb nyéllel készült valóságos fésűforma, amely napjainkig úgyszólván csak a keleti szlávok műveltségében maradt meg. A klasszikus görög és római kultúrákban, ahol a vas alkalmazására már tágabb lehetőség nyílt, a fésű fafogait vasszegekkel cserélték fel, amelyeket – technikai szükségszerűségből – a lapát alakú fanyél végén merőlegesen kellett átverni. Így született meg a gereben új formája, amelyet az egykori római provinciák területén (ill. germán nyelvterületen észak felé távolabb is) használtak. Amikor a déli szlávok az egykori közös szláv hazából kiváltak, még a lapos fa fésülőt vitték magukkal ’gereben’ néven, de romanizált kultúrájú balkáni új hazájukban a fejlettebb vasszeges formát megismerve, ezzel felcserélték azt, megtartva hozzá a korábbi, azonos funkciót ellátó eszközök, „greben” nevét. A magyarság a honfoglalás után főleg a dunántúli területeken lakó s a déli szlávsághoz tartozó népcsoportoktól ismerte meg a számára új eszközt, és átvette kultúrájában déli szláv nevével együtt. Az általunk bemutatott gerebenek esetében egy vaslemezt lyukasztottak át, amelyet a feltételezett lapát alakú fára ráerősítettek. Az eszköz fa részei a savas környezeti hatásnak kitéve nem maradtak fenn.

A gerebenek megtekinthetők a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.