Kíváncsi vagy arra, hogy hogyan éltek a 18. században? A korszak emberének mindennapjait milyen viták, konfliktusok határozták meg? Felcsíkszék vezetői kik voltak ekkor? Kik döntöttek a különböző vitás, peres kérdésekben? Mindezen kérdésekre választ adhat egy korabeli peres jegyzőkönyv, azaz protokollum.
Októberben egy olyan peres jegyzőkönyv a hónap műtárgya, amely mindössze néhány hete képezi a Csíki Székely Múzeum régikönyv gyűjteményének a részét. A református egyház levéltárából előkerült 466 oldalas felcsíkszéki protokollum – bár külsőjét tekintve igencsak rossz állapotban van – minden lapja ép és hiánytalanul megvan. A kötet méretei: 33 cm magas, szélessége becsukva 20 cm, kinyitva 39 cm. Leginkább a borítója, a fekete bőrkötés sínylette meg az elmúlt évszázadokat, a hátsó borítás el is tűnt.
Tartalmát tekintve felcsíkszéki perekről és a különböző ügyekben nyilatkozó tanúk vallomásáról olvashatunk, nagyrészt Mária Terézia uralkodásának elejéről. A kis történetekből, peres ügyekből rendkívül hasznos, helytörténettel kapcsolatos adatok hámozhatóak ki, a történészek számára igencsak fontos adalékokkal. A periódust tekintve a madéfalvi veszedelem előtti időkbe, állapotokba nyerünk bepillantást. Segítségével megismerhetjük a felcsíki települések 18. századi lakóinak mindennapjait, valamint a társadalmi viszonyokat, mely talán betekintést enged a később kialakult konfliktusok előzményeibe is. Számos perrel találkozunk a birtoklás és rablás témakörében, ezeknek köszönhetően szinte mindegyik felcsíkszéki település megjelenik a kötetben. Emellett kiváló forrás családtörténeti szempontból, illetve az anyagi javak perlése esetén az anyagi kultúra kérdéskörében is szolgáltat adatokat. A kötet elején lévő összefoglaló szerint ekkor Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkirálybírója Szárhegyi Lázár Ferenc volt, a peres ügyek tárgyalásai nagyrészt Csíkszépvízen voltak.
A tetszőlegesen kinyitott és bemutatott 104-105. oldalakon négy üggyel találkozunk:
Az előző, 103. oldalon kezdődő 1741. január 20-i csíkszépvízi gyűlés harmadik és utolsó tárgyalt ügyét a 104. oldalon jegyezték le. Árapataki Geréb Antal perbe hívta csíkszenttamási néhai Abaffi László özvegyét, Boros Annát, azt állítva, hogy néhai urától voltak olyan birtokai, mint Csíkrákoson a Kováts György birtoka és Csíktaplocán a Tekse Szege nevű kaszáló, melyeket Geréb Antal néhai apja szerződéssel adott át nekik. Az ügyben ítélet is született.
A következő, 105. oldalon a következő, 1741. január 28-i csíkszépvízi gyűlés mindhárom ügyét jegyezték le. Az elsőben Kristály Miklósné hitbérének mennyiségéről határoznak. A másodikban csíkrákosi Veres András és János perelik Máthé Györgyné Ilonát, mert a múlt nyáron Cserei János kalákájában egyiküket tolvajnak, másikat tolvaj apjúnak nevezte. Az ítélethozatalt elnapolták. A harmadikban a Csíkdelnén lakó Bánffi Miklós cigány, g. Királyhalmi Petki Dávid jobbágya pereli delnei Ladó Bartalist harmadmagával, lovának istállóbóli elvesztéséért. Kártérítési ítélet születik.
A két oldal eredeti szövegének olvasását és értelmezését a mellékelt átírások és a latin kifejezések magyar nyelvű fordításai segítik. A protokollumot a látogatók a jegypénztárnál az erre a célra kialakított részen és tárlóban tekinthetik meg keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.