A 17-18. századi oszmán tűzfegyvereknek lakatszerkezete egyszerűbb volt, mint a nyugatiaké. A janicsárságnál már igen korán megjelentek a huzagolt csővel készült darabok, melyek precíz, különböző távolságokra állítható nézőkével is rendelkeztek, így alkalmasak voltak meglepően pontos lövések leadására is. A hadifegyvereket is előszeretettel díszítették berakásokkal, veretekkel, aranyozással. A samsir perzsa/iráni eredetű szablyaforma, jellegzetessége a vékony, könnyű, rugalmas, erősen ívelt penge, valamint a jellegzetes hagymafejes markolatforma. A jatagán jellegzetessége a vágásra és szúrásra is egyaránt alkalmas enyhén ívelt penge és a biztos fogást nyújtó, erős markolatgombban végződő, gyakran csontból készült markolat. Az oszmán gyalogos és lovas katonák a 15-17. században előszeretettel viseltek sodronyvérteket.