ROMÂNĂ | MAGYAR | ENGLISH

Információ
Kapcsolat
Oldaltérkép
RSS csatornák
Facebook
Youtube
Tuzson János mellszobrának ünnepélyes átvétele   

2015. augusztus 1.

Tuzson János kisbirtokos nemesi család sarja, a háromszéki Bélafalván született 1825. augusztus 25-én. A kézdivásárhelyi katonai nevelőintézetben végzett, majd címzetes őrmesterként szolgált a 15. határőrezredben. 1848 tavaszán a II. Székely gyalogezred első zászlóaljával a lázadó román mozgalmak megfékezésére mozgósították. Részt vett a szerbek, majd Jellasics elleni harcok majdnem mindenikében. Tuzson Jánost 1849 június 15-én Bem József, mint zászlóaljának parancsnokát őrnaggyá léptette elő.

Július 2-án a 86. zászlóalj élén vitézül harcolt abban a kökösi csatában, amelyben hősi halált halt Gábor Áron. Július 30-án Tuzson János különítménye élén a Bereck melletti Mogyorós tetőn vette észre, hogy az ellenség megszállta Háromszéket.

A Kászonújfaluból előrenyomuló oroszok és az utánuk jövő osztrák Clam Gallas seregei elől egy heves csata után visszavonult, július 31-én a Nyerges tetőn foglalt erődített állást. Délután 5 ótrától késő estig, másnap, − augusztus elsején, vagyis éppen ma 166 éve − kora hajnaltól 11 óráig védte állásait. Az óvatlanul előrenyomuló oroszokat sorozatos kartácstűzzel úgy megtizedelte, hogy a szentkatolnai Bakk Endre közlése szerint az ellenség halottai és sebesültjei nem fértek el Kézdivásárhely piacterén, még a mellékutcákat is igénybe kellett venni elhelyezésükhöz.

Mikor Tuzson János megtudta, hogy egy kászoni illetőségű román ember az ellenséget árulás folytán Lázárfalva felől a hátába vezeti, feladta állásait és hogy seregét megmentse a teljes megsemmisüléstől Tusnád irányába visszavonult. Maradék csapatának egy része feloszlott, a hozzá hűségesek egyesültek Gál Sándor seregével.

A szabadságharc gyászos vége ismeretes. Tuzson János osztrák fogságba esett, büntetésből közlegényként sorozták be a császári hadseregbe, majd egy év múlva leszerelték és hazatért. Mint a Mikes család alkalmazottja, tevékenyen részt vett a bárkányi és a bodza-krasznai üveghuták létesítésében, melyek azonban a kedvezőtlen viszonyok miatt és a szállítási nehézségek következtében viszonylag hamar megszüntették tevékenységüket. Ebben az időszakban nősült meg, feleségül vette Szabó Zsuzsannát, majd neje birtokára Gidófalvára költözött, gazdálkodott.

A kiegyezés bután 1869-ben visszanyerte rangját és magyar kir. Őrnagyi rangban a 24. honvédzászlóalj kézdivásárhelyi parancsnoka lett. Részt vállalt a honvédség  újjászervezésében, 1873 ban alezredessé nevezték ki. Ebben a rangban vonult nyugállományba 1876 ban, de gyermektelen lévén továbbra is előszeretettel karolta fel a kisemberek ügyes bajos dolgait. Mint ünnepelt és meghívott részt vett 1897 augusztus 8-án a nyergestetői csata emlékére emelt honvédemlékmű leleplezési ünnepségén.
1904 január 2-án halt meg élete 79.dik özvegysége 16. évében, a sepsiszentgyörgyi katolikus temetőben.

A Csíkszeredai Városnapok teljes programja: www.szereda.ro



Csíki Székely Múzeum
Csíkszereda, Vár tér 2.
Hargita megye, Románia

Nagy Imre Galéria
Csíkszereda, Zsögödi Nagy Imre utca 175.

Kossuth utcai galéria
Csíkszereda, Kossuth Lajos utca 12., I. emelet
Postacím:
Muzeul Secuiesc al Ciucului
530132 Miercurea Ciuc, Piaţa Cetăţii nr.2
Judetul Harghita, Romania

Tel: (004) 0266-372024
Tel/Fax: (004) 0266-311727
Mobil: (004) 0753-073531

E-mail: info@csikimuzeum.ro
Web: www.csikimuzeum.ro
EU-s projektünk:
Kiemelt támogatónk:
Kulturális projektünk:
Fenntartónk:
Developed by Designed by